balbori

s. Idée fixe, marotte, obsession.

●(1903) LZBg Gwengolo 236. Liés a huéh é hes bet skriùet n'en des er visionerion kin balbori meit diskein de vab-dén petra gobér eit gounid er baraouiz. ●(1919) DBFVsup 5a. balbori, Arv[or], s. tr. «idée fixe, marotte.»