trac'hoantek

adj. Convoiteux.

●(1910) ISBR 150. rè drahoantek e oé. ●178. deu zén trahoantek. ●230. Trahoantek e oé ataù roué er Fransizion. ●(1921) GRSA 304. Ne souéhet ket, Eutru, mar bé trahoantekoh ur péhour éget m'en dé déliet. ●(1932) BRTG 168. er plah tréhoantek.